Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Holokauszt képes leírás - Zsidó.tlap.hu
részletek »

Holokauszt - Zsidó.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: zsido.tlap.hu » Holokauszt
Keresés
Találatok száma - 3 db
A Kiskunhalasi zsidók holokausztja

A Kiskunhalasi zsidók holokausztja

Végső István és Simko Balázs 2000-ben, a Randolph L. Braham magyar származású New York-i professzor által irányított alapítvány ösztöndíjának elnyerésekor döntöttek a könyv megírása mellett. A kézirat 4-5 éve készült el, és a szerzők azóta további forrásgyűjtéssel gyarapították a tartalmat. A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, március óta kapható könyv mellékletekkel, életrajzi mutatóval, idegen, zsidó szavak magyarázatával segít az olvasásban. A könyv elsőlegesen a vészkorszakra koncentrál, de rengeteg információ található benne a halasi zsidók letelepedésétől, asszimilációján át, 1945 utáni életükön keresztül a mai időszakig. A műből megtudhatjuk, hogy a kiskunhalasi zsidók már a 18. század végén megkezdhették tevékenységüket a városban, 19. század elején temetőjük, imaházuk, egyesületeik voltak, 1857-ben alakult meg a hitközségük. Az egyház ortodox jellegű , de a közösség asszimilált, neológ életet élt, és a halasi zsidók jól beépültek a kereskedelmi-, pénzügyi-, gazdasági-, kulturális- és sportéletbe. A fel-felbukkanó antiszemitizmus nem zavarta meg a diaszpóra életét, bár a helyenként szélsőséges sajtó állandóan uszított ellenük. A zsidótörvények érzékenyen érintettek egyes családokat, de még nem tettek tönkre senkit, és 1941-ben is 742 izraelita lakott a településen.

Az Élet Menete

Az Élet Menete

Az Alapítvány célja: Célkitűzésünk az Emlékezés Napján minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi megemlékezéseken való részvétel biztosítása minél több fiatal számára, valamint a zsidó őszi ünnepek után minden évben egy magyarországi Az Élet Menete emlékest megrendezése. Továbbá az alapító okiratban felsorolt közhasznú tevékenységek keretében egész évben az alapítvány céljaival összefüggésben tanulmányi, ismeretterjesztő estek szervezése általános és középiskolákban. Célunk továbbá a kapcsolattartás a határon túl élő magyar nemzetiségi szervezettekkel, közös rendezvények szervezése, közös megjelenés az Emlékezés napján.Az alapítvány típusa: közhasznú alapítvány. Az alapítvány közhasznú tevékenysége során nevelési, oktatási, ismereterjesztési, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos illetve hátrányos helyzetű csoportok társadalmi képviseletével összefüggő feladatokat lát el. Az alapítvány az 1997. évi CLVI. tv. 4. paparagrafusa (1) bek. Szerinti tagsággal nem rendelkezik.Az Alapítványhoz bármely bel- és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. Az Alapítvány az esetleges külföldi támogatásoknak valutában történő kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon lévő, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja.

Holocaust Emlékközpont

Holocaust Emlékközpont

Budapesten a ferencvárosi Páva utcai zsinagóga, és a hozzá csatlakozó új épületszárny 2004 óta ad otthont a Holokauszt Emlékközpontnak, amely Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján készült. A létesítmény 2005-ben építőipari-, 2006-ban ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott. Az épületkomplexum a modern és klasszikus építészetet szervesen ötvöző, kivételes együttest alkot. A kontúrok töredezettsége, a súlypontokból kimozdult falszerkezetek, burkolatok, a kiállítótér rámpái, szűkületei, a vészkorszak sarkából kifordult és eltorzult világára utalnak. A müncheni egyezmény távolabbi hozadéka 1939. március 14-én a névlegesen önálló, fasiszta Szlovákia létrejötte, majd március 15/16-án Csehszlovákia maradék részének Németország általi megszállása és protektorátussá szervezése. Noha ezzel párhuzamosan a maradék Kárpátalja is kikiáltotta önállóságát, Magyarország külön akciójaként március 15 és 18. között annektálta a jórészt ruszinok lakta területet (12 000 km² és 700 000 fő került vissza, amelynek csak kb. 30%-a volt magyar). München fordulatot jelentett a diplomáciatörténetben is, hiszen Anglia és Franciaország ezután döbbent rá, hogy nem követhető tovább a németek számára biztosított engedmény-politika: szembe kell szállni a náci agresszorral. Így - közvetetten - hozzájárult a második világháború kirobbanásához is.

Tuti menü