Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Zsidó linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Zsidó képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: zsido.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
A bajai zsinagóga könyvtára

A bajai zsinagóga könyvtára

A könyvtár létrejötte előtt Baján számos könyvtár, illetve könyvtári funkciót ellátó olvasóegylet működött részben egyházi, részben világi tulajdonban (Legényegylet, Ipartestület, Polgári olvasókör, Városi Közigazgatási Könyvtár, Csitaonica, Ciszterciek, Ferencesrendiek könyvtára, stb.). A Türr István Múzeumnak kezdettől volt kézikönyvtára, melynek állománya a II. világháború után 5.800 kötetből állt. l947-ben a múzeum vezetésével dr Takáts Endre megyei főlevéltárost bízták meg, aki a könyvtár állományát 22.481 kötetre gyarapította. Megszerezte a Városi Közigazgatási Könyvtárat, a volt Nemzeti Kaszinó könyvtárát, a veszélyeztetettt magángyűjtemények miniszteri biztosa révén a Hadik-Barkóczy grófok, gróf Zichy György, az iktári Bethlenek könyvtárát, s több, nyugatra távozott, vagy kivándorolt bajai polgár könyvtárát. A szerzeményezés eredményeként a bajai könyvtár kiemelt közkönyvtárként van számontartva az országban. A ma már mintegy 170.000 kötettel rendelkező Könyvtár a soknemzetiségű város egyik szellemi központja, ahol a könyvtári tevékenység mellett pezsgő szellemi élet is folyik, előadásokkal, műhelymunkákkal, hangversenyekkel és ahol szívesen várják azokat a látogatókat, akik meg szeretnék nézni az épületegyüttest, a benne található ősnyomtatványokat, antikvákat, a 19. század elejéig kiadott 4352 db könyvet.

A ceglédi zsidók tragédiája

A ceglédi zsidók tragédiája

Cegléd jó példája a helyi vezetők által gerjesztett és támogatott zsidóellenességnek. Pedig a zsidók betelepülése és hitközséggé szerveződése semmiben nem tért el az átlagos magyar példáktól. 1840-től laknak itt zsidók, akik leginkább az 1848/49-es események után jelentek meg nagyobb létszámban. 1855-ben már zsinagógát is tudnak építeni, és ezzel egy időben megalakul a hitközség is. A XIX. század második felében a zsidók ceglédi népességen belüli aránya rohamosan nőtt, a századfordulón létszámuk meghaladta az ezer főt. Azonban a zsidók gazdasági és társadalmi emelkedése elleni uszítás az országban ekkor már közismert közírónak, Verhovay Gyulának lehetőséget jelentett arra, hogy országgyűlési képviselő választást megnyerje. Az 1919-es ceglédi direktórium vezetői között több zsidó származású értelmiségi volt. A fehérterror nyílt antiszemitizmusa kegyetlenül elbánt velük. De a fehérterror Cegléden például azt is jelentette, hogy képviselőtestület a húszas évek elején egy időre kitiltották a zsidókat a strand területéről. A településen igen erős tömegbázisra lelő magyar nemzetiszocialista csoportok utcai akcióikkal váltak ismertté.

A fény ünnepe?

A fény ünnepe?

Csupán néhány napja erősödött meg bennünk, hogy szükséges elkezdenünk látható módon is a Szentély megtisztítását és az előkészületeket az újrafelavatáshoz. Jeruzsálem falaira csak néhány őr állt fel, hogy védje az idegen, hódító erők munkájától Krisztus Testét. Egyetlen dolgot azonban figyelmen kívül hagytunk: Isten az idő Ura, és ha Ő szól részünkre és feladatot ad, a kezdés ideje annak: most!

A judaizmus

A judaizmus

A judaizmus ott bábáskodott Európa születésénél. Nem pusztán arról van szó, hogy a Biblia, a zsidók szent könyve, hitük permanens forrása és mindennapi imáik ihletője egyben az európai szellemi kultúra megszülője is. Mert gondoljuk csak meg, hogy Európát nem csak a monoteizmus segítette világra, hanem ami ezzel együtt járt.

A judaizmus jellegzetességei és ünnepei

A judaizmus jellegzetességei és ünnepei

Erkölcstana szerint kötelesség az igazságosság gyakorlása és a szeretet az elnyomottak, szegények, árvák, hajléktalanok, üldözöttek, idegenek és bűntettesek iránt. A Tóra óv a paráznaságtól, kötelezővé teszi a szív és a test tisztaságát. A kicsapongás minden fajtáját.

A Kiskunhalasi zsidók holokausztja

A Kiskunhalasi zsidók holokausztja

Végső István és Simko Balázs 2000-ben, a Randolph L. Braham magyar származású New York-i professzor által irányított alapítvány ösztöndíjának elnyerésekor döntöttek a könyv megírása mellett. A kézirat 4-5 éve készült el, és a szerzők azóta további forrásgyűjtéssel gyarapították a tartalmat. A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, március óta kapható könyv mellékletekkel, életrajzi mutatóval, idegen, zsidó szavak magyarázatával segít az olvasásban. A könyv elsőlegesen a vészkorszakra koncentrál, de rengeteg információ található benne a halasi zsidók letelepedésétől, asszimilációján át, 1945 utáni életükön keresztül a mai időszakig. A műből megtudhatjuk, hogy a kiskunhalasi zsidók már a 18. század végén megkezdhették tevékenységüket a városban, 19. század elején temetőjük, imaházuk, egyesületeik voltak, 1857-ben alakult meg a hitközségük. Az egyház ortodox jellegű , de a közösség asszimilált, neológ életet élt, és a halasi zsidók jól beépültek a kereskedelmi-, pénzügyi-, gazdasági-, kulturális- és sportéletbe. A fel-felbukkanó antiszemitizmus nem zavarta meg a diaszpóra életét, bár a helyenként szélsőséges sajtó állandóan uszított ellenük. A zsidótörvények érzékenyen érintettek egyes családokat, de még nem tettek tönkre senkit, és 1941-ben is 742 izraelita lakott a településen.

A Magyar Zsidóság Története

A Magyar Zsidóság Története

Magyarország területén már az időszámításunk szerinti 23. évszázadban, a római Pannonia provinciában éltek zsidók. A római táborok, városok környékén több olyan feliratos emlék került elő, amely ezt bizonyítja. A zsidó lakosság részint kereskedőkként Rómából, részint közvetlenül Izrael területéről, rabszolgákként települt az országba. Pannoniából ugyanis három légiót szállítottak át a rómaiak Júdeába, a Bar Kochba vezette szabadságharc (132135) leverése érdekében. Később a csapatok kisegítő egységként rabszolgákat hurcoltak magukkal állomáshelyükre, Aquincumba (ma Budapest északnyugati része) és Savariába (a mai Szombathelyre). A pannon légiók izraeli jelenlétét a Bar Kochba utolsó végvára, Bethar mellett feltárt római emléktábla, valamint a Komárom mellett, egy római katona sírjából előkerült és a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában látható Bar Kochba-érme bizonyítja. Így azon sem kell csodálkoznunk, hogy a mai Magyarország területén, már jóval a magyar honfoglalás (895) előtt számottevő zsidó közösségek működtek. Intercisa (a mai Dunaújváros) római kori maradványaiból egy emléktábla került elő, amelyet Alexander Severus császár és anyja, Julia tiszteletére emelt időszámításunk szerint 225 körül Cosmius állomásfőnök, aki a tábla szerint a helyi hitközség, a zsidók zsinagógájának elnöke is volt. (Jelenleg a Nemzeti Múzeum kőtárában található.)

A Szombat folyóirat

A Szombat folyóirat

A Szombat non-profit jelleggel működő zsidó kulturális és politikai folyóirat. Első száma 1989 novemberében látott napvilágot, nyomtatott formában, azóta megszakítás nélkül, évente tíz alkalommal jelenik meg. Internetes kiadásunkban napi híreket, programajánlót és aktuális cikkeket olvashatnak.

A zsidó vallás és a zsidóság rövid története

A zsidó vallás és a zsidóság rövid története

A zsidóság a Biblia (a keresztény Ószövetség) népe, gyökerei azonban még ennél is messzebbre nyúlnak. Mózes, minden bizonnyal, i.e. 1450-ben szabadította meg és vezette ki népét Egyiptomból. A Nádas tengeren való csodás átkelés után az egész környék legmagasabb hegyéhez, a Szinájhoz (Sinai) vitte őket, ott fogadta el a nép a két kőtáblára írt Tízparancsolatot.

Hirdetés
Amerikai alapítványi iskola

Amerikai alapítványi iskola

Nevelési-oktatási programunk sok vonatkozásban eltér más iskoláktól, hiszen a 14. évfolyamig tartalmában és mennyiségében bővülő vallási képzés mellett az idegen nyelvek (héber, angol) korai kezdésén és folyamatos tanításán; az alsó tagozaton számítástechnikai szakkör van; a korszerű tartalmú közismereti tárgyak judaisztikai vonatkozásaival történő bővítésén kívül az általános műveltség körébe tartozó művészettörténet, filozófia oktatásával is bővül a képzés.

Amerikai Zsidó Történelmi múzeum

Amerikai Zsidó Történelmi múzeum

The National Museum of American Jewish History's mission is to present educational programs and experiences that preserve, explore and celebrate the history of Jews in America. Our purpose is to connect Jews more closely to their heritage and to inspire in people of all backgrounds a greater appreciation for the diversity of the American Jewish experience and the freedoms to which Americans aspire. President's message: I am delighted to welcome you to the National Museum of American Jewish History, the only Museum in the world devoted exclusively to telling the compelling story of Jews in America. Founded in 1976, we are now building a spectacular state-of-the-art museum on Independence Mall that will stand just steps from the Liberty Bell and Independence Hall, at the very birthplace of American Liberty. Our new 100,000-square-foot, five-story building, opening in 2010, will serve as a cornerstone of the American Jewish community and a source of national pride. Our Museum will illustrate how freedom and its choices, challenges and responsibilities, fostered an environment in which American Jews were able to accomplish truly extraordinary things. And since other immigrant ethnic groups have faced similar challenges, the Museum will also be a place for all Americans to explore.

Arcenu Magyarország

Arcenu Magyarország

Az ARCÉNU a reform-és progresszív zsidó irányzathoz kötődő cionista egyesület, mely nyitott a nem vallásos zsidó társadalom tagjai felé is. A cionizmus, melyet a szélsőséges ideológiai áramlatok támogatói előszeretettel próbálnak lejáratni, nem több és nem kevesebb, mint a zsidó nép államalkotási törekvéseinek legitim, demokratikus ideológiai megtestesülése. A zsidóság nem csupán vallás, hanem univerzális kultur- és sorsközösség, melyet összeköt az ősi föld Izrael emlékezete, az iránta érzett felelősségtudat és szeretet.

Auschwitzi Zsidó Központ

Auschwitzi Zsidó Központ

In 1995, the Auschwitz Jewish Center Foundation was established in order to rebuild a Jewish cultural, spiritual, and educational center in Oswiecim. In September 2000, the Auschwitz Jewish Center opened its doors to visitors from all over the world. It is a non-governmental organization which exists to serve as a guardian of Jewish memory, as well as to educate the public about the Holocaust. Since August, 2006, the Center has been affiliated with the Museum of Jewish Heritage - A Living Memorial to the Holocaust in New York, USA. The Auschwitz Jewish Center consists of: The Jewish Museum The Chevra Lomdei Mishnayot Synagogue The Educational Center The home of the Kornreich family of Oswiecim serves today as a museum commemorating the lives of Jewish residents of Oswiecim. The main exhibition presents the nearly 500 years of Jewish history, tradition, and culture in Oswiecim. Visitors to the Center have the opportunity to connect with Oswiecim's pre-war Jewish life through the exhibition of photographs and artifacts. The photographs of individuals and families, documents and artifacts from local Jewish organizations and businesses, and the Judaica excavated in 2004 from beneath the site of the Great Synagogue of Oswiecim, bring to life the vital Jewish town that Oswiecim once was.

Az Élet Menete

Az Élet Menete

Az Alapítvány célja: Célkitűzésünk az Emlékezés Napján minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi megemlékezéseken való részvétel biztosítása minél több fiatal számára, valamint a zsidó őszi ünnepek után minden évben egy magyarországi Az Élet Menete emlékest megrendezése. Továbbá az alapító okiratban felsorolt közhasznú tevékenységek keretében egész évben az alapítvány céljaival összefüggésben tanulmányi, ismeretterjesztő estek szervezése általános és középiskolákban. Célunk továbbá a kapcsolattartás a határon túl élő magyar nemzetiségi szervezettekkel, közös rendezvények szervezése, közös megjelenés az Emlékezés napján.Az alapítvány típusa: közhasznú alapítvány. Az alapítvány közhasznú tevékenysége során nevelési, oktatási, ismereterjesztési, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos illetve hátrányos helyzetű csoportok társadalmi képviseletével összefüggő feladatokat lát el. Az alapítvány az 1997. évi CLVI. tv. 4. paparagrafusa (1) bek. Szerinti tagsággal nem rendelkezik.Az Alapítványhoz bármely bel- és külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatni kívánja. Az Alapítvány az esetleges külföldi támogatásoknak valutában történő kezelésére külön devizaszámlát nyit és az azon lévő, illetve oda befolyó összeget devizában is felhasználhatja.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem

Az Országos Rabbiképző Intézet zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. A zsinagóga legfőbb funkciója, rendeltetése, hogy az istentisztelet színhelye legyen. Az Imádság Háza, ahol sábbáti és nagyünnepi, hétköznapi és zarándokünnepi istentiszteleteinket tartjuk. Zsinagógánk a maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az Örökkévaló Istent fölkeressék. Zsinagógánk ezenkívül színhelye tizenhároméves fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának. Azokon a vasárnapokon pedig, amelyeken erre a zsinagógai naptár lehetőséget ad, esküvőknek is helyszíne zsinagógánk. E kicsiny templom második, de intézményünk szempontjából igen fontos funkciója, pedagógiai, közelebbről szakmódszertani céljaink szolgálata. A Rabbiképző Intézet zsinagógája, mint intézményünk többi szerves egysége, képzési feladatainkat segítendő az ún. tan-zsinagóga feladatát is ellátja, amint azt Intézetünk fennállásának 122 éve alatt tette, és mindmáig is teszi. Az Országos Rabbiképző Intézet zsinagógája mint istentiszteleti hely rendkívül fontos reprezentációs központ is egyszersmind, ugyanis az Izraelből vagy az Egyesült Államokból, illetve a világ különböző tájékáról Magyarországra érkező, magasan kvalifikált vallási vagy világi személyek tartanak az intézetben előadást.

Bálint ház

Bálint ház

A Bálint Ház 1994. októberében nyitotta meg kapuit, Közép- és Kelet-Európa első közösségi központjaként a holokauszt óta.A Bálint Ház létrehozása az American Jewish Joint Distribution Committee (JDC), az angol World Jewish Relief (WJR), a Doron Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) közös erőfeszítéseinek eredménye. A továbbiakban az ORT kiemelkedő szerepet játszott a jól felszerelt számítógépes központ felállításában. A szervezetek támogatásán túl a magyar származású, Londonban élő Bálint család jelentős adománnyal járult hozzá a közösségi ház megalapításához. A Bálint Ház a zsidó közösség otthona kíván lenni. Egy központi tér, egy agóra, ahol a különböző közösségi kezdeményezések, ötletek találkoznak, s otthonra találnak. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy segítsük a zsidó szervezeteket, együttműködést kínáljunk, erősítsük a zsidó közösség tagjaiban a hovatartozás érzését, az azonosságtudatot és az önmegvalósítást. A további kezdeményezések motorja kívánunk lenni. Közösségi és kulturális programjainkkal nem csak a zsidó közösségen belül kívánunk párbeszédet kezdeményezni, hanem szeretnénk nyitott kapukat kínálni mindazoknak, akik közelebb kívánnak kerülni gyökereikhez és azoknak is, akik szeretnének többet megtudni a zsidóságról, annak kultúrájáról, hagyományairól.

Barhesz recept a NoSalty-n

Barhesz recept a NoSalty-n

Klasszikus, mindannyiunk ismert étel a barhesz. Úgy is hívják más néven , hogy chala, ez egy tipikus fonott kalács. ez egy hagyományos szombati étel, krumpliból, lisztből készül a tésztája. Általában hármas vagy négyes fonat, de lehet több is, attól függ, hogy ki hogyan szokta csinálni. Shabbatra csak simán egyszerű, hosszúkás formában szoktuk elkészíteni de az ünnepekkor sokkal nagyobb, kerek verzióban készül és lesz különleges. van aki mazsolával édesebben készíti, van aki szezámmagot, piritott magokat, mákot tesz a tetejére. ahány ház, annyi szokás!

Tuti menü