Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Temetők képes leírás - Zsidó.tlap.hu
részletek »

Temetők - Zsidó.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: zsido.tlap.hu » Temetők
Keresés
Találatok száma - 4 db
Kozma utcai temető

Kozma utcai temető

Az Új köztemető mellett 1893-ban nyitottak új zsidó temetőt, ahol a pompás síremlékek nemcsak a zsidó közösség kultúrájának, hanem a századforduló építészetének is pontos lenyomatát adják. Érdemes megnézni a temető kiemelkedő művészi színvonalat képviselő síremlékeit. Az egyik legszebb, a szecesszió művészetét képviselő a Schmidl-síremlék, ami Schmidl Sándor és családja számára készült 1903-ban. Lechner Ödön és Lajta Béla közös munkájának díszítése élénk türkiz kerámiából készült, a középső zöld és arany színű mozaik az Élet fáját ábrázolja. Ugyancsak figyelemreméltó munka a Wellish Arthur által tervezett Wellish családi síremlék 1903-ból, illetve az öt évvel később készült, Fodor Gyula által Polnay Konrád részére tervezett síremlék.

Lovasberényi temető

Lovasberényi temető

Rákóczi szabadságharcot követő időkben Lovasberényben nem csak német jobbágyok telepedtek le, hanem Anselm Fleischmann birodalmi báró befogadta a zömében Morvaországból és kisebb részben Szlovákiából érkező - menekülő - izraelita iparosokat és kereskedőket is. A XVIII. sz. derekán létrejövő berényi hitközségben 19 család élt. Röviddel később a zsidó csládok száma 34-re emelkedett. Később a Cziráky grófokkal megkötött szerződések tették lehetővé a hitközség gyors fejlődését. A földesúr szabad vallásgyakorlatot biztosított. Telket kaptak nem csak a zsinagóga felépítéséhez, hanem egy temető megkezdéséhez is. A vidéki zsidók temetkezésének díja egy forint volt (Baracska, Felcsút, Kajászószentpéter, Mány, Pátka, Tabajd, Velence, Vértesacsa). Lovasberény 1765-től mezőváros. Ettől kezdve a zsidók saját üzletükben árulhattak gyapjút, nyersbőrt, szőrmét, gyertyát, dohányt, stb. Az 1830-as években Lovasberény lakosságának közel egyharmadát izraeliták tették ki. 1840-től a XXIX. Törvénycikk engedélyezte a szabad királyi városokban a zsidók letelepedését. Így Lovasberény "kibocsátó" településsé vált. A XVIII. sz. első felében megalakult az izraeliták egyik legősibb intézménye a Chevra Kadisa, mely feladatának az elhunytak hagyományos eltemetését tekintette. A temető felügyelete a szent egylet ellenőrzése alá tartozott.

Öröklét

Öröklét

Egyre több biztos jel mutat arra, hogy jómagam is mulandó vagyok. Ez szörnyű igazságtalanság, de már beletörődtem. Életem hátrelevő részében a rémületet megpróbálom hisztérikus munkával és 'rendcsinálással' feledtetni. Egyetlen hely van a világon, ahol valaki megbízhatóan megtalálható, a temető, minden családfa kézzel fogható, és ki nem hagyható része, hiszen ez a múlt kapuja, és sajnos a jövő is ide torkollik. A kövek alatt nyugvó emberek tudást, történeteket, dalokat, hangulatokat, teljesitményeket, képeket vittek magukkal, illetve hagytak maguk után. Ezek rendszerezése céljából készül ez a honlap. Nem egyszerű nyilvántartás, hanem aktuális kegyeleti lehetőség, múzeum, és működő családfa-erdő. Ne dobd ki az elhunytak dolgait! Engedd, hogy élő emléket állítsunk neki! Segíts!

Pápai zsidó temetők

Pápai zsidó temetők

A két zsidó temető Pápa város viszonylag kevéssé ismert kultúrtörténeti értékei közé tartozik. Mindkettő meglehetősen eldugott helyen található, hollétükről sok helybelinek sincs tudomása: a régi temető házak és kertek takarásában, az új az Alsóvárosi temető mellett, de a járókelők elől rejtve, egy fallal körülkerített telken terül el. Az egykor népes zsidó közösség a huszadik századi népirtás, majd az elvándorlás során szinte teljesen felszámolódott, a ritka látogató ennek ellenére jobbára szép, gondozott sírokat talál, különösen az új temetőben.

Tuti menü