Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Történelem képes leírás - Zsidó.tlap.hu
részletek »

Történelem - Zsidó.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: zsido.tlap.hu » Történelem
Keresés
Találatok száma - 6 db
A ceglédi zsidók tragédiája

A ceglédi zsidók tragédiája

Cegléd jó példája a helyi vezetők által gerjesztett és támogatott zsidóellenességnek. Pedig a zsidók betelepülése és hitközséggé szerveződése semmiben nem tért el az átlagos magyar példáktól. 1840-től laknak itt zsidók, akik leginkább az 1848/49-es események után jelentek meg nagyobb létszámban. 1855-ben már zsinagógát is tudnak építeni, és ezzel egy időben megalakul a hitközség is. A XIX. század második felében a zsidók ceglédi népességen belüli aránya rohamosan nőtt, a századfordulón létszámuk meghaladta az ezer főt. Azonban a zsidók gazdasági és társadalmi emelkedése elleni uszítás az országban ekkor már közismert közírónak, Verhovay Gyulának lehetőséget jelentett arra, hogy országgyűlési képviselő választást megnyerje. Az 1919-es ceglédi direktórium vezetői között több zsidó származású értelmiségi volt. A fehérterror nyílt antiszemitizmusa kegyetlenül elbánt velük. De a fehérterror Cegléden például azt is jelentette, hogy képviselőtestület a húszas évek elején egy időre kitiltották a zsidókat a strand területéről. A településen igen erős tömegbázisra lelő magyar nemzetiszocialista csoportok utcai akcióikkal váltak ismertté.

A Magyar Zsidóság Története

A Magyar Zsidóság Története

Magyarország területén már az időszámításunk szerinti 23. évszázadban, a római Pannonia provinciában éltek zsidók. A római táborok, városok környékén több olyan feliratos emlék került elő, amely ezt bizonyítja. A zsidó lakosság részint kereskedőkként Rómából, részint közvetlenül Izrael területéről, rabszolgákként települt az országba. Pannoniából ugyanis három légiót szállítottak át a rómaiak Júdeába, a Bar Kochba vezette szabadságharc (132135) leverése érdekében. Később a csapatok kisegítő egységként rabszolgákat hurcoltak magukkal állomáshelyükre, Aquincumba (ma Budapest északnyugati része) és Savariába (a mai Szombathelyre). A pannon légiók izraeli jelenlétét a Bar Kochba utolsó végvára, Bethar mellett feltárt római emléktábla, valamint a Komárom mellett, egy római katona sírjából előkerült és a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában látható Bar Kochba-érme bizonyítja. Így azon sem kell csodálkoznunk, hogy a mai Magyarország területén, már jóval a magyar honfoglalás (895) előtt számottevő zsidó közösségek működtek. Intercisa (a mai Dunaújváros) római kori maradványaiból egy emléktábla került elő, amelyet Alexander Severus császár és anyja, Julia tiszteletére emelt időszámításunk szerint 225 körül Cosmius állomásfőnök, aki a tábla szerint a helyi hitközség, a zsidók zsinagógájának elnöke is volt. (Jelenleg a Nemzeti Múzeum kőtárában található.)

A zsidó vallás és a zsidóság rövid története

A zsidó vallás és a zsidóság rövid története

A zsidóság a Biblia (a keresztény Ószövetség) népe, gyökerei azonban még ennél is messzebbre nyúlnak. Mózes, minden bizonnyal, i.e. 1450-ben szabadította meg és vezette ki népét Egyiptomból. A Nádas tengeren való csodás átkelés után az egész környék legmagasabb hegyéhez, a Szinájhoz (Sinai) vitte őket, ott fogadta el a nép a két kőtáblára írt Tízparancsolatot.

Flusser, David: Jézus az ókori zsidó történelem

Flusser, David: Jézus az ókori zsidó történelem

David Flusser, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora a judaizmus és a korai kereszténység azonos gyökerű történelmi és szellemi világának föltárásával és a holttengeri tekercsek kutatásával, értelmezésével lett világhírű. A Bécsben született, Prágában doktorált tudós barátai, mesterei, Martin Buber és Gershom Scholem hatására és tanácsára fogott roppant filológiai, szellemtörténeti és nyelvészeti munkába, amelynek során példátlan látogatottságú egyetemi előadás-sorozatokban, tudományos cikkekben, könyvekben fedezte fel a kereszténységet szülő ókori Közel-Kelet történelmi és vallási világát. Jézus-monográfiájában az apokaliptikus zsidó történelem és irodalom Messiás-vajúdó szellemi mozgalmai kontextusában rajzolja meg a szeretet forradalmárának (a szerző kifejezése) életrajzát.

Max Simon Nordau

Max Simon Nordau

Max Simon Nordau (eredeti nevén Südfeld Simon Miksa, Pest, 1849. július 29. - Párizs, 1923. január 23.) magyarországi, majd franciaországi német nyelvű újságíró. 23 éves koráig Pesten élt, ahol orvosnak tanult, majd újságíró lett. 1873-ban Berlinbe költözött, 1880-tól pedig Párizsban élt. Herzl Tivadarral együtt ő alapította meg a cionista mozgalmat. Számos cionista konferencia elnöke, illetve alelnöke volt. Orvoslással, filozófiával és irodalommal is foglalkozott. 1926-ban újratemették a Trumpeldor temetőben, Tel-Avivban. Nordau a teljesen asszimilált európai zsidó példája lehetett. Protestáns nőt vett feleségül s a magyar gyökerei ellenére a német kultúra részének érezte magát. Magáról így irt: Amikor 15 éves lettem elhagytam a zsidó életmódot és a Tóratanulást...A zsidóság csak egy emlék maradt s azóta németnek éreztem magam. Csak németnek.

Talmud

Talmud

A Talmud a zsidóság legszentebb könyve (Valójában egy könyvgyűjtemény). Elsőbbséget élvez az Ótestamentum fölött a zsidóknál. Maga a Talmud bizonyítja ezt, Erubin 21b, (Soncino kiadás): ' Fiam, az Írások szövegeinek tanulmányozására fordíts több figyelmet, mint a Tóra (Ótestamentum) szövegeire. A Tóra elsőbbsége a Biblia fölött Izrael államban is látható a fekete etiópiai zsidók esete kapcsán. Az Etiópiaiak nagyon jól ismerik az Ótestamentumot. Mivel azonban vallásuk olyan ősi, még az írások (A Talmud) megszületése előtti időkből származik, amelyet ők nem ismernek. A NewYork Times 1992 szeptember 4-i kiadása szerint, 4. oldal: 'A probláma ott van, hogy az etiópiai zsidó hagyomány nem megy tovább mint a Biblia vagy a Tóra. A később előállt Talmud és más kommentárok a modern hagyományok értelmében sohasem jutottak el hozzájuk'

Tuti menü