Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Zsinagógák képes leírás - Zsidó.tlap.hu
részletek »

Zsinagógák - Zsidó.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: zsido.tlap.hu » Zsinagógák
Keresés
Találatok száma - 6 db
Budapest zsinagógái - könyv

Budapest zsinagógái - könyv

A neves művészettörténész évtizedeken át volt eredményes kutatója a magyarországi képző- és iparművészet, valamint építészet történetének. 1960 óta mesterségének egyik legfontosabb része a zsidó műkincsek feldolgozása és publikálása volt. Hosszú éveken át folytatott történeti, levéltári és helyszíni kutatómunka eredményeként készült el e hiánypótló műve. A könyv vallástörténeti kérdéseket (zsinagógák kialakulása, szerepük, jelentőségük a zsidó vallásban) tárgyaló rövid bevezetés után kronológiai sorrendben ismerteti a budapesti zsinagógák építésének, sorsának eseményeit a történelmi századok során a középkortól kezdődően. A mű jelentős művészettörténeti szintézis is egyben, a budapesti zsinagógák építéstörténetét a magyar építészet történetébe ágyazva tárgyalja. A könyvet tudományos apparátus egészíti ki.

Dohány utcai zsinagóga

Dohány utcai zsinagóga

A templom nemcsak Budapest egyik nagyszerű látványossága, de mindig is a nagy hagyománnyal rendelkező magyar zsidóság jelképe volt. Mintha a mesés Kelet egy darabja tárulna szemünk elé a közép-európai főváros szívében. Manapság, amikor a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó közösség hagyományos istentiszteletein felül hangversenyeket is rendeznek ősi falai között, a művészet iránti tisztelet egészíti ki a vallásos hódolatot. Így volt ez hajdanán, hiszen nem egyszer Liszt Ferenc és a nagy francia zeneszerző, Saint-Saens is játszott orgonáján, vagy amikor kiváló kántorok imája töltötte meg az építészeti remekmű legrejtettebb zugait. Ezért vésték a bibliai szöveget a főbejárat fölé: Készítsetek számomra szentélyt, hogy köztük lakozzam'. A zsinagógák a jeruzsálemi Szentélynek az időszámításunk szerinti 70-ben történt pusztulása után váltak a zsidó vallás központi intézményévé. A görög eredetű szó a héber bét kneszet (= a gyülekezés háza) tükörfordítása. S a zsidó templom valóban a közösség háza, a közösség egymásra találásának otthona, mondhatni gyülekezési helye egy-egy város vagy község híveinek.Nem szent hely tehát, mint a hajdanvolt jeruzsálemi Templom: így ne csodálkozzunk, ha a zsinagógákban olykor (a kevésbé fontos imák közben) beszélgetést, csevegést hallunk. A zsinagógába mindig fedett fővel lépünk (a férjezett asszonyok kendőben), a tisztelet jeléül.

Frankel Leó Utcai Zsinagóga

Frankel Leó Utcai Zsinagóga

A ma is működő neogótikus (a tervező szerint 'francia gót stílusú') újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki 300 hívő részére. Felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor kívánalmainak és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas, árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyósok határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott.Több kiváló rabbi működött ebben a zsinagógában, így a már említett dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan (1876-1934), a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárosa.

Kunszentmártoni zsinagóga

Kunszentmártoni zsinagóga

Kunszentmárton A Deák Ferenc utcában ma is álló, nemreg felújított zsinagógát 1912-ben Doborszky József tervezte. Szecessziós stílusú, a díszítésnél színes kék-sárga kerámiát, magyaros virág- és indadíszes ornamentikát alkalmaztak. A homlokzat jellegzetessége a két zömök torony közötti bejárati elő-építmény, a lépcsőzetes kialakítás, a nagy körablak. A templom belső tere hagyományos kialakítású, középen van a Tóra-olvasó emelvény, a keleti oldal közepén a frigyszekrény, a nők a karzaton kaptak helyet. A szecessziós magyaros díszítő elemek, a fény- és árnyékhatás itt nagy szerepet kapott. A jelenleg Bartók-teremként szolgáló épület a magyar szecesszió egyik kiemelkedő alkotása.

Magyarországi zsinagógák

Magyarországi zsinagógák

Az oldal tartalmazza a Magyarországon föllelhető összes zsinagóga leírását és azok linkjeit. A rendszerváltás után az általános vallási és társadalmi fellendülés hatására a hozzávetőleg 80.000¾100.000 fős magyarországi zsidóság reneszánszáról beszélhetünk. Megerősödtek a cionista szervezetek, a civil és ifjúsági egyesülések, a kulturális, az oktatási és a sportélet, zsidó oktatási és szervezeti hálózat jött létre, a nemzetközi kapcsolatok is erősödtek. 45 év óta először nem az ingatlanok eladása, hanem visszaigénylése és felújítása került előtérbe. Magyarország, amely 1967-ben, a hatnapos háború idején, szovjet nyomásra, megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, 1989-ben nagyköveti szinten újra létrehozta azt, és azóta a kapcsolatok komoly fejlődésnek indultak. A rendszerváltás lehetővé tette a zsidóság szabad megélését. Az összetartozást ugyanakkor az itt-ott felparázsló antiszemitizmus is növeli. Olyan vidéki városokban is létrejöttek hitközségek, ahol hosszú ideig nem élt bevallottan zsidó család. A vegyes házasságból származók jó része is keresi gyökereit, a zsidó kötődést. Ma már négy zsidó iskola, négy óvoda és zsidó egyetem működik a fővárosban. A mai magyar társadalmi változások ellentmondásait, feszültségeit természetesen a zsidóság is érzi.

Páva utcai imaterem

Páva utcai imaterem

A nagyok mellett jól kell dolgozni, hogy kis helyen is elférjünk. A régi nagy zsinagógán kívül minden eltűnt innen a Páva utcából, és lett helyette egy különleges Nívó díjas épület, az emlékközpont, szakmai programok, nemzetközi hírnév, rengeteg zsidó és nem zsidó látogató, és az igaz nemes ügy. Azért a sarokban mi is ott vagyunk, a túlélők leszármazottai. Mi visszük tovább a zsidó életet. Jött a dózer és kisimította a ráncos öreg házat, ami sokáig adott otthont a hitközségnek. Törtek az el nem vitt tányérok, recsegtek a zongorára emlékező parkettalécek a díszteremből, eltemették a régi könyveket, szemétdombra kerültek az évtizeden keresztül rakosgatott iratok. Eltűntek az ismerős sarkok, amik éppúgy látták a sárgacsillagos fiatalokat, mint rendszerváltozás után azokat, akik péntekenként a somerbe mentek bulizni - kakaó, kalács, jó társaság. Szinte a nulláról kezdünk. Ez egy kísérlet is, hogy mit hozunk ki belőle. Nincs százéves hangulat, hogy ez a padló a nagyapám alatt is nyikorgott, és a padon a kis réztáblán az ő nevét olvasod. De nem kell attól félnünk, hogy ránk dől a ház, beázik a tető, potyog a vakolat. Ez fontos, és más körzettől pozitívan megkülönböztető tény. Szerveztünk közösen az elmúlt évben ünnepi rendezvényeket Chanukka, Purim, és Peszach ünnepén, így Széder esti vacsorákat is. Minden héten találkozunk péntekenként a zsinagógában.

Tuti menü